Természetesen mindig szem előtt kell tartanunk, hogy a nyelvtudás nagyon nehezen mérhető. Mikor tud valaki jól egy nyelvet? A nyelv nem valamiféle pontosan definiálható véges mennyiség, amelyet vagy ismerünk, vagy nem. A nyelvet nem lehet úgy tudni, mint pl. egy verset, hanem csak többé-kevésbé jól. Határvidékeken jellemzően élnek kétnyelvű emberek, akik gond nélkül és folyékonyan beszélnek mindkét nyelven, ismereteik azonban mindkét nyelven ugyanolyan korlá­tozottak, szókincsük mindkét nyelven szerény, és csak annyi elemet tartalmaz, amennyire az ő tipikus élethelyzeteikben szükség van. Az egyszerű parasztember egészen biztosan két-három ezer szóval le tudja írni életének lényeges folyamatait, élete végéig elboldogul ezzel a szókinccsel, a költő azonban ennek legalább tízszeresével rendelkezik, mert belülről jövő mondanivalójának kifejezéséhez ennyire van szüksége. A tolmács nyelvtudása annyiban különbözik mindenki másétól, hogy olyan nyelvi elemeket is ismernie, sőt aktívan használnia is kell, amelyekre saját élethelyzeteiben egyébként nem lenne szüksége, amelyek nélkül a saját mondanivalóját minden körülmények között jól ki tudja fejezni. A tolmács nyelvtudásának tehát el kell szakadnia saját kommunikáció igényeitől, ő nem belső késztetésből kommunikál, hanem mások belső késztetésből történő kommunikációját közvetíti. A tolmács magánemberként valószínűleg soha nem kerül olyan kommunikációs helyzetbe, hogy pohárköszöntőt kelljen mondania, mégis pontosan tudnia kell, milyen nyelvi eszközök, szöveghagyományok és szövegépítő elemek jellemzik a különböző pohárköszöntőket az általa használt nyelveken. Jól kell ismernie a legkülönbözőbb nyelvi szerepeket, tudnia kell, hogyan beszél egy fiatal és egy idős ember, hogyan beszélnek egy-egy szakma képviselői, hogyan fogalmaz egy eladó, és hogyan egy egyetemi oktató vagy egy politikus.

budapest ungarisch dolmetscher főoldal

A tolmács nyelvtudásának rendszerezettnek, rendezettnek kell lennie.

Állandóan bővítenie kell szókincsét, tudatosítania kell magában a szavak jelentését, a mögöttük rejlő fogalmakat. A rokon értelmű szavak a tolmács agyában egy csokrot alkotnak, szinte egyszerre jutnak eszébe, és bármikor lehívhatók agyából. Ugyanígy az ellentétpárok, az ún. szómezők, a meghatározó jelentéskapcsolatok stb. is bizonyos rendet alkotnak a fejében. Tudatában a különböző nyelvi szintek egymáshoz kapcsolódó elemei koordinált rendszert alkotnak, egy mentális lexikont, amely bizonyos „hívószavakra” a megfelelő célnyelvi elemeket közvetlen asszociációs csatornákon keresztül azonnal rendelkezésre bocsátja. A tolmács agyában az egyes témákhoz, szakterületekhez hozzárendelődik egy bizonyos szókincs, amelyen belül már egynek a hallatán is beindul az előbb említett asszociációs lánc. Pontosan tisztában van a szavak jelentésével, tudja, érzi, mit jelenthet még, és mit nem jelenthet már az adott kifejezés, hol kezdődik, és hol végződik a szavak jelentése. Vagy ha mindez nem is tudatos benne, azt mindenképpen megérzi, hol kell vigyázni, vissza­kérdezni, másképp fogalmazni bizonyos kétértelműségek elkerülésére.

tolmács magyar német budapest

Fontos része a tolmács nyelvtudásának annak ismerete is, mit szoktak jellemzően mondani bizonyos élethelyzetekben, kommunikációs szituációkban, bizonyos események, történések alkalmával az egyes nyelvi közösségek tagjai. Tudja, milyen nyelvi eszközökkel gratulálunk pl. valakinek névnapja, esküvője, kitüntetése, kinevezése stb. alkalmával, attól függően, milyen viszonyban vagyunk az illetővel. Tisztában van azzal, mi hangozhat el egy konferencián a levezető elnök szájából, hogyan adhatja meg valakinek a szót, hogyan, milyen szókészlettel irányítja a szavazást valamilyen kérdésről. Ha valamilyen kommunikációs helyzetbe kerül, agyából automatikusan kiválasztódnak az arra a helyzetre jellemző forrás- és célnyelvi elemek, memóriáját így teljes mértékben az új információkra, az üzenetre összpontosíthatja, a nyelvi anyag már rendelkezésére áll, nem kell hosszasan „vájkálnia” az agyában, hiszen az egyes nyelvi elemek nem ömlesztve, rendezetlen halomban állnak ott, hanem polcokra, dobozokba rakva, megfelelően feliratozva, felcímkézve, katalogizálva.

dolmetscher tolmács

A megfelelő nyelvismeret azonban többet jelent, mint a szókincs és a nyelvtan, valamint a nyelv szerkezetének ismeretét. Elengedhetetlen a nyelv szellemének, a nyelvi hagyományoknak és az adott nyelv fejlődésének ismerete is. A tolmácsnak ismernie kell a nyelv fejlődését leginkább meghatározó irodalmi alkotásokat, meg kell értenie a nyelvi humort, ismernie kell a főbb történelmi események nyelvi vonatkozásait, a legfontosabb idézeteket, szólásokat, közmondásokat, és természetesen mindezek stílusértékét is.

deutsch stadtführung budapest

Nyelvpszichológusok szokták használni az ún. „átmeneti valószínűségek” fogalmát. Ezek lényege, hogy a beszédfolyamatokban egyes elemek nagyobb gyakorisággal szerepelnek, mint mások, vannak elemek, amelyek gyakrabban járnak együtt vagy követik egymást, mint mások, az egyik elem után az átmenet egy másikra nem, vagy nem egyformán valószínű, sőt előfordulhat, hogy bizonyos nyelvi elemek soha nem követhetik egymást. Ezeknek az átmeneti valószínűségeknek az ismeretére a tolmácsnak mind a cél-, mind a forrásnyelven feltétlenül szüksége van. Természetesen minél irodalmibb, minél tudományosabb a szöveg, annál kevesebb benne a kiszámítható elem, az átmeneti valószínűség. A tolmácsnak azonban az élő beszéd a kenyere, amely mindig tartalmaz bizonyos redundanciát, hiszen ha csak tömör információból és új ismeretből állna, nem is lenne érthető.

vissza